Az ISTQB legújabb, teljesen újraírt syllabusa: CTFL 4.0

post-thumb

Az ISTQB a világ egyik, ha nem a legnagyobb szoftver minőséggel foglalkozó szervezete. Adataik szerint világszerte közel 1 millió certifikációt szereztek már meg náluk a különböző informatikai szakemberek.

A szervezet 1998-ban alakult és a CTFL első verzióját még 2005-ben írták, amikor a szoftverfejlesztéssel foglalkozó cégek nagy része még a Waterfall modellben dolgozott.

Az utóbbi években ez azonban megváltozott.

Mára a cégek 79%-a állítja azt magáról, hogy valamilyen arányban, de agilisan működnek, az ISTQB felmérése szerint.

Az elmúlt években a megkérdezett cégek olyan szoftvertesztelőket kerestek, akik

  • kritikus szemléletűek,
  • analitikusan gondolkodnak,
  • együttműködőek,
  • önállóan is jól dolgoznak,
  • fontos számukra a minőségi munka,
  • nyitottak a csapatmunkára,
  • képzett szakemberek.

Mindezek vezettek el addig, hogy a szervezet (ISTQB) elgondolkodjon azon, hogy az alapszintű szoftvertesztelői vizsgáját, a CTFL-t újraírja és a mai igényekhez igazítsa.

Na, de mi változott?

Chapter 1.

A Fundamentals of Testing című fejezetben a következő témákat érintően kerültek be változások a syllabusba:

Az új syllabusban további részletezésre kerülnek, valamint újabb célokat is bemutatnak a tesztelés szükségessége mellett.

A tesztelési szerepkört teljesen újragondolták ebben a verzióban. Ahelyett, hogy a szoftvertesztelést “csak” egy teljes munkaidős pozícióként értelmezhetjük, átveszi azokat az egyéb szerepköröket is, amiben tesztelői aktivitást végezhetnek, merthogy egy fejlesztői csapaton belül potenciálisan bárki végezhet tesztelői feladatot.

A teszteléshez szükséges készségeket/képességeket tekintve egy sokkal holisztikusabb hozzáállást mutatnak itt be, nagyobb hangsúlyt fektetve az emberi készségekre a technikai tudással szemben.

Úgy gondolják, hogy a minőség nem egy ember, hanem egy csapat által kitűzött cél, ezért a teljes csapat megközelítés (Whole Team Approach) is bekerült az új anyagba.

Nem csak a szoftver minősége, hanem a folyamatok minősége is fontos, amibe beletartozik a dokumentáció, a határidők, a kommunikáció és az együttműködés minősége is.

Chapter 2.

A Testing Throughout the Software Development Lifecycle című fejezetben a következő témákat érintően kerültek be változások a syllabusba:

A tesztelés különböző módon hat a más-más szoftverfejlesztési modellekben. Ezeket a különbségeket fejtik ki ebben a fejezetben részletesen.

A “Test First Approach” már jól ismert az Agilis és a DevOps megközelítések lévén. Ennek megfelelően a DevOps-ot is bevezették ebben a verzióban, nem az eszközök, inkább az együttműködési és kommunikációs szempontok miatt.

Az uralkodó szemlélet az, hogy a cél a felismerés helyett a megelőzés.

A “Shift-left approach” is megjelenik új tartalomként. Ez is egy együttműködést előtérbe helyező szemlélet, szintén megelőzési céllal.

A Retrospektív visszatekintés is bekerült az anyagba, az értékelő megbeszélések fontossága a fejlődés érdekében.

Chapter 3.

A Static Testing című fejezetben a következő témákat érintően kerültek be változások a syllabusba:

Ebbe a fejezetbe beemeltek egy hatékony visszajelzési mechanizmust, ami minél kisebb, rövidebb, gyakoribb visszajelzéseket jelent, ezek elnyújtása helyett. A megelőzés fontosságára itt is felhívják a figyelmet. Hiszen minél előbb megtalálsz egy problémát, annál olcsóbb lesz kezelni azt.

Chapter 4.

A Test Analysis and Design című fejezetben a következő témákat érintően kerültek be változások a syllabusba:

A “Decision testing” helyett beemelték a “Branch testing”-et.

Emellett a “Checklist-based testing” is bemutatásra kerül benne.

Az együttműködés alapú user story-k írásról is beszélünk ebben a fejezetben. Mitől lesz egy követelmény annyira jó, hogy elfogadásra kerüljön?

Az ATDD bemutatása (Acceptance Test Drive Development). Az ATDD egy olyan megközelítés, amely során a teszteseteket az elfogadási kritériumokból eredeztetik és már a fejlesztés előtt megírásra kerülnek elősegítve, hogy az implementáció magasabb minőségű legyen.

Chapter 5.

A Managing the Test Activities című fejezetben a következő témákat érintően kerültek be változások a syllabusba:

A “Release” tervezés ebbe a fejezetbe került bele; csakúgy, mint az iteráció tervezés is.

Ahogy a különböző becslési technikák is. A tesztpiramis bemutatása nem csak agilis szemszögből, hanem a különböző tesztelési szinteknek megfelelően is pl. tesztautomatizálási oldalról. A szoftvertesztelési kvadránsok részletes bemutatásra kerültek, ami az egyik legholisztikusabb és tisztább megközelítés a fejlesztési projekteket tekintve.

Chapter 6.

A Test Tools című fejezetben a következő témákat érintően kerültek be változások a syllabusba:

A DevOps eszközök is bemutatásra kerülnek az utolsó fejezetben. Továbbá azok az eszközök is, amik az együttműködést segítik.

Hogyan tovább?

Az ISTQB ajánlása szerint a CTFL 4.0-ra ugyanúgy, mint a korábbi verzióra is 3 nap alatt fel lehet készülni.

A CTFL 4.0 NEM a korábbi CTFL és a CTFL-AT összeolvadása, hanem a korábbi, 3.1-es CTFL syllabus újraírása kiegészítve az agilis tesztelők számára is fontos irányelvekkel.

Jelenleg vagy a korábbi 3.1-es CTFL+CTFL-AT együttesen, vagy csak a CTFL 4.0 szükséges és elégséges az advanced szintű agilis vizsgákhoz, azok előfeltételeként.

A korábban megszerzett ISTQB certifikációkat NEM kell megújítani, de a tudás frissítése miatt ajánlott elsajátítani a CTFL 4.0 anyagát.

Határidők:

    1. május 9-ig még lehet vizsgázni a CTFL 3.1-ből angolul.
    1. november 9-ig még lehet vizsgázni a CTFL 3.1-ből a saját anyanyelven, esetünkben magyarul.

A TesterLab következő CTFL felkészítő képzésére itt tudtok jelentkezni: Jelentkezem!

- TesterLab -

Megosztás: